23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Betegszabadság elszámolása munkaszüneti nap esetén
Kérdés:
Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a betegszabadságát, aki a kiállított orvosi igazolás szerint 2023. április 25-től keresőképtelen, és jelenleg is keresőképtelen állományban van? Beleszámít a betegszabadság tartamába a május 1-jei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a munkáltató, ha április 25-től május 2-ig betegszabadságot, május 3-tól táppénzt számolt, tekintettel arra, hogy 2023. január 9-től január 21-ig a munkavállalónak 10 munkanap betegszabadság elszámolásra került?
2. cikk / 23 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
3. cikk / 23 Járványügyi zárlat
Kérdés: Elszámolható 2021. február 26-ra szabadság a munkavállaló részére abban az esetben, ha ettől a naptól a kormányhivatal járványügyi zárlat alá helyezte? A munkavállaló a munkáltató beleegyezésével erre a napra szabadságot vett ki. A karanténkötelezettség lejárta után a háziorvos a március 1-jétől 5-ig tartó időszakra állította ki az orvosi igazolást "7"-es kóddal.
4. cikk / 23 Ellátások "7"-es kód esetén
Kérdés: Hogyan kell számfejteni annak a munkavállalónak az ellátásait, akinek a felesége koronavírus-fertőzés miatt kórházba került, ő pedig két kiskorú gyermekével házi karanténban van, és emiatt az orvos keresőképtelen állományba vette? Az orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja "7"-es. A munkavállaló 2020-ban még négy nap betegszabadságra jogosult.
5. cikk / 23 Iskolai tanulmányait befejezett munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat az a munkavállaló, aki 2020 júniusában fejezte be iskolai tanulmányait, 2020. szeptember 1-jétől határozatlan idejű munkaviszonyt létesített, szeptember 6-án, vasárnap otthonában elesett, kórházba került, ezért szeptember 7-én már nem tudott munkába állni? A munkavállaló jelenleg is kórházban van, és a keresőképtelensége előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
6. cikk / 23 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
7. cikk / 23 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
8. cikk / 23 Keresőképtelenség igazolása külföldi orvos által
Kérdés: Helyesen jár el az a társadalombiztosítási kifizetőhely, amely a Magyarországon foglalkoztatott ukrán állampolgárságú munkavállalónak ukrán orvos által kiállított igazolás alapján betegszabadságot, illetve táppénzt számfejt?
9. cikk / 23 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
10. cikk / 23 Táppénz időtartama
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult táppénzre az a 21 éves munkavállaló, aki 2017. szeptember 4-től áll jelenlegi munkaadója alkalmazásában, előtte nem volt biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonya, és a 2017. szeptember 28-án az otthonában bekövetkezett baleset miatt szeptember 29-től keresőképtelen, ami a rá váró műtétek miatt előreláthatóan hosszú ideig fog tartani?
