GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az érintett munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérszintjét kell elérni, illetve ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Adószámmal nem rendelkező társaság bejelentési kötelezettségének teljesítése

Kérdés: Milyen módon jelentheti be a frissen alakult betéti társaság társas vállalkozónak minősülő ügyvezetőjét a biztosítást megelőzően abban az esetben, ha a cég még nem rendelkezik adószámmal?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 16. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében a kifizetőnek (így a társas vállalkozásnak is) az általa foglalkoztatott biztosítottak meghatározott adatairól a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Közteherfizetés több kisadózó vállalkozás esetében

Kérdés: A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében "...A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni." Ez alapján kötelező munkaszerződést kötni egy kisadózó betéti társaság vezető tisztségviselő kültagjával, aki ténylegesen nem működik közre a társaság tevékenységében, illetve vezetésében, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...A Kata-tv. említett szigorú rendelkezése – mely szerint a kisadózó vállalkozásnak minősülő kkt. és bt. tagját be nem jelentett foglalkoztatottnak kell tekinteni a társaság tevékenységében nem munkaviszony keretében történő személyes közreműködése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...31-ig havi 62 500forint után köteles a következő járulékokat megfizetni. A 2005. január 1-jétől2006. augusztus 31-ig terjedő időszakban foglalkoztatót terhelő járulékként 18 százaléknyugdíj-biztosítási járulékot és 11 százalék egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.