Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezőmagánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, akifizető a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerint foglalkoztatónak minősül, ésvalamennyi, a Tbj-tv.-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Megkell állapítania egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...részletezett -feltételéül szabott havi, illetve naptári napi összeghatárt. Így a tiszteletdíjteljes összege után meg kell fizetni a foglalkoztatót terhelőtársadalombiztosítási járulékot, valamint a biztosítottat terhelő természetbeniegészségbiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január1-jétől 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjábanemlített biztosított – egyebek között a munkaviszonyban álló személy -foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5. § (1)bekezdésének a) pontja szerinti biztosított foglalkoztatója, a társasvállalkozás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: foglalkoztató)és a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló afoglalkoztatási jogviszonyt egyoldalúan vagy közös megegyezéssel megszünteti.Az engedélymentesség – egyebek mellett – a foglalkoztató vagy a foglalkoztatottkérelmére igazolható. Feltételezve, hogy a dán munkavállalókat a magyarjogszabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...többletként levont nyugdíjjárulék (tagdíj) elszámolása, a biztosított részére történő visszafizetése alapvetően a foglalkoztatót terheli, amelynek (akinek) erre a túlvonás észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
2
3