Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Segítő családtag ellátásai

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...havonta el kell érnie a minimális bér harminc százalékát, amely jelenleg 15 000 forint. Ezen összegű havi jövedelem után az édesapa foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése szerint a járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...nem találunk semmilyen utalást, ezért röviden sorra vesszük az "alaplehetőségeket".Amennyiben főfoglalkozású (tehát másutt nem foglalkoztatott) munkavállalóról van szó, akkor munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...0,5 százalék."A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke továbbra is 3 százalék.2003. január 1-jétől a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Egyéni járulékfizetés szabadságmegváltás esetén

Kérdés: A munkavállaló egy év betegállomány után a nyugdíjigénye miatt megszünteti a munkaviszonyát. A 2001. évről maradt és a 2002. évi szabadságát pénzbeli megváltással kapja. 2002. évben nincs ledolgozott napja. Hogyan bíráljuk el az egyéni járulékfizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelölt szabadságmegváltás esetében a 2002. évben nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség az alábbiak miatt:A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Átmeneti és rendszeres szociális járadék

Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, aki nem tud dolgozni, azonban az orvosi szakvélemény szerint munkaképességének csökkenése "csak" 50 százalékos, így rokkantsági nyugdíjra nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának célja az egészségi állapotának megfelelő munkavégzés biztosítása. Ez elsődlegesen annak a foglalkoztatónak a feladata, akinél/amelynél a dolgozó a megváltozott munkaképessége megállapítása idején munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.