9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
2. cikk / 9 Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról
Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
3. cikk / 9 Jogalap nélküli GYED visszakövetelése
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
4. cikk / 9 Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése
Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
5. cikk / 9 GYED után visszatérő dolgozó GYES-e
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.
6. cikk / 9 Választás napja
Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
7. cikk / 9 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
8. cikk / 9 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
