Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Elmaradt jövedelem

Kérdés: Járulékalapnak kell tekinteni az Mt. 82. §-a alapján a jogsértéssel okozott kár összegét is tartalmazó, elmaradt jövedelem címén megítélt kártérítést?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen ez utóbbit – szemben az elmaradt munkabérrel – nem terheli egyéni járulék, és így nem képez ellátási alapot sem.A foglalkoztatói terhek vonatkozásában – nem számítva az egyénijárulék-levonási kötelezettséget – viszont nincs jelentősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjogosításhoz szükséges adatok folyamatosan rendelkezésre állnak a nyugdíj-megállapító szerv részére, és nincs szükség külön foglalkoztatói adatszolgáltatásra e szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemként figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontjaértelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően a foglalkoztatónak 27százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia.A kifizetés további részei (3 millió forint munkabér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő fenti biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetettjuttatások után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint. Ennek megfelelően a 120 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint személyijövedelemadó-előlegalapját, s mint ilyen, egyben a járulékok -foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási, valamint a biztosítottat terhelő 4 százalékosegészségbiztosítási és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék címén pedig 4 százalékot (kivéve ez alól a végkielégítést) kell levonni és befizetni, míg a foglalkoztatónak 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot kell utánuk fizetnie.A Tbj-tv. R. 4/A. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Közterhek visszamenőleges megállapítása

Kérdés: A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszából: […] ...a jelenlegi mértéknek megfelelően levonni a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot.Ezen túlmenően a biztosítás idejére – feltéve hogy ez más foglalkoztatónál nem történt meg – meg kell fizetni a tételes eho-t is, az eredeti összegnek megfelelően.A kérdésben nem esik szó róla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.