43 cikk rendezése:
1. cikk / 43 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
2. cikk / 43 Bevallások utólagos rendezése
Kérdés: Bejelentheti utólagosan a 2003. és 2004. évben foglalkoztatott munkavállalóit egy betéti társaság, amely abban az időben a járulékokat levonta, és be is fizette, de elmulasztotta a bejelentést, tekintettel arra, hogy az új Tbj-tv. lehetővé teszi utólagos bevallás teljesítését bírság- és pótlékmentesen?
3. cikk / 43 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
4. cikk / 43 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
5. cikk / 43 Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
6. cikk / 43 Kieső idő
Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
7. cikk / 43 NYENYI adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
Kérdés: Vonatkozik az elévülési idő a 2010. év előtti évekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség (NYENYI) elmulasztására, illetve milyen jogkövetkezményekkel járhat a kötelezettség elmulasztása?
8. cikk / 43 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
9. cikk / 43 Járulékok utólagos bevallása és megfizetése
Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy utólag bejelentsék és megfizessék az elmaradt járulékokat egy egyéni vállalkozás alkalmazottja után, aki szeretné igénybe venni a nők kedvezményes nyugdíját, de 2009-ben nem történt meg a bejelentése és a járulékfizetés, ezért ezt az időszakot nem számítják bele a 40 éves jogosultsági időbe?
10. cikk / 43 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
