22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén
Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
2. cikk / 22 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
3. cikk / 22 Méltányossági táppénz
Kérdés: Valóban folyósítható egy éven túl is a méltányosságból megállapított táppénzellátás? Milyen feltételekkel kaphatják a meghosszabbított ellátást az igénylők?
4. cikk / 22 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
5. cikk / 22 Ellátás gyermek betegsége esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
6. cikk / 22 Keresőképtelenség igazolása
Kérdés: Kormányrendeletben megjelent, hogy a háziorvosok nem kötelesek kéthetente kiállítani a keresőképtelenségről szóló igazolásokat. Jól értelmezi a munkáltató, hogy csak a keresőképtelenségről szóló igazolás birtokában (a kód és egyéb adatok ismeretében) számolhat el, és ez ellen a munkavállaló sem tud mit tenni? Online kiállított igazolás alapján a társadalombiztosítási kifizetőhely fizethet érvényesen táppénzt?
7. cikk / 22 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
8. cikk / 22 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Folyósítható gyermekápolási táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben? A dolgozó 1990-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és három kiskorú gyermeket nevel. A?harmadik gyermekkel GYES-ben részesült 2017. május 29-ig, majd a GYES lejártát követően GYET-et igényelt, amelyet folyósítanak is a részére. A?dolgozó 2017. augusztus 1-jétől napi 5 órás munkaidőben ismét dolgozik, és 2017. augusztus 17-től szeptember 6-ig a 2014. május 29-én született gyermeke betegségére tekintettel GYÁP-ot igényelt.
9. cikk / 22 Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt
Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
10. cikk / 22 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
