206 cikk rendezése:
1. cikk / 206 Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai
Kérdés:
Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?
2. cikk / 206 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
3. cikk / 206 Méltányosság keresőképtelenség esetén
Kérdés: Jogosulttá válhat valamilyen módon ellátásra az a munkavállaló, aki 2022. július 11-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2022. július 26-tól daganatos betegsége miatt műteni fogják? A dolgozó korábbi, 20 éves munkaviszonya 2022. május 31-én szűnt meg, ezért 14 nap után a kifizetőhelynek meg kell szüntetnie a táppénz folyósítását, a keresőképtelensége viszont előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. Az érintett munkavállaló egyedülálló, gyermeke nincs, és egyéb támaszra sem számíthat.
4. cikk / 206 Nyugdíjjárulék alóli mentesség
Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
5. cikk / 206 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
6. cikk / 206 Kilépés ellátás folyósítása alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállaló egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának ideje alatt lép ki a munkáltatójától? Jogosult lesz az ellátásokra kilépése után is a munkavállaló, vagy elveszíti a jogosultságát a munkaviszony megszüntetése után?
7. cikk / 206 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
8. cikk / 206 Elmaradt munkabér
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
9. cikk / 206 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
10. cikk / 206 Járulékok utólagos levonása
Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
