9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Valóban meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a munkavállalónak, aki 2021. augusztus 2-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2021. augusztus 16-án keresőképtelen állományba került, amely előreláthatóan hosszú ideig fog tartani, de táppénzre folyamatos biztosítási idő híján csak rövid időre lesz jogosult? Az érintettnek szüksége lesz orvosi ellátásra, viszont semmilyen bevétele nincs, így jelenleg nagy terhet jelentene számára a havi járulék megfizetése.
2. cikk / 9 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
3. cikk / 9 Ekhós munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
4. cikk / 9 Letiltás szabályai
Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
5. cikk / 9 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
6. cikk / 9 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
7. cikk / 9 Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás
Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
8. cikk / 9 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
9. cikk / 9 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
