Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy erre általában csak akkor kerül sor, ha a nyugdíjbiztosítási ellenőrzés megállapításai alapján a foglalkoztató záros határidőn belül nem folytatja le az önellenőrzést.)A NAV a nyugdíjbiztosítás jelzése alapján nem adóellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Nyugdíjazás

Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
Részlet a válaszából: […] ...együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján a munkaviszony fenntartásának esetén is elvárható a munkavállalótól, hogy a foglalkoztatónak bejelentse az öregségi nyugdíj igénybevételének szándékát.A nyugellátás igénybevételéhez a K02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az érintett munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérszintjét kell elérni, illetve ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás – esetünkben ez a brit anyacég – javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házas­társainak?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozójának.Vannak olyan esetek, amikor nem csak az Szja-tv. határozza meg, hogy kinek adható béren kívüli juttatás. A munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást az Szja-tv. béren kívüli juttatásként nevesíti.A munkáltatói hozzájárulásról az Öpt-tv. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1. alpontja szerint a Tbj-tv.alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy,egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...beltag után a betéti társaságban a személyes közreműködéséért kifizetett jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével kell a foglalkoztatót terhelő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a biztosított társas vállalkozót terhelő 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Bedolgozói munka GYES mellett

Kérdés: Vállalható-e bedolgozói munka GYES mellett, a gyermek kétéves kora után?
Részlet a válaszából: […] ...esküvőt, nem köthető. A bedolgozók foglalkoztatásánakszabályait a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya kiterjedminden foglalkoztatóra és az általa bedolgozói jogviszony keretébenfoglalkoztatott bedolgozóra. Mindenki lehet foglalkoztató, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...stb. – határozza meg.Biztosítási kötelezettség esetén a járulékfizetési kötelezettségre az általánosszabályok érvényesek, a foglalkoztatót a minimálbér kétszeresének megfelelőjárulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Új belépő nyugdíjjáruléka

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkavállaló kilépésekor rendezni a járulékokat abban az esetben, ha a dolgozó 2007 májusában már elérte a nyugdíjjárulék felső határát, ettől az időponttól a munkáltató nem vont tőle nyugdíjjárulékot, de 2007. szeptember 16-án kilépett? A munkavállaló 2007. szeptember 17-én új munkaviszonyt létesített, és az új munkáltató a Tbj-tv.-ben foglaltak szerint levonta tőle a nyugdíjjárulékot, amit a munkavállaló nehezményezett, tekintettel arra, hogy már megfizette a nyugdíjjárulék-maximumot. Nyilatkozhat-e a munkavállaló új munkáltatója felé arról, hogy a fent leírtak miatt már ne vonjanak tőle nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...felső határarányosan csökken az év még hátralévő napjainak a számával.Jelen esetben tehát az érintett munkavállaló elsőfoglalkoztatónál megállapított 2007. évi 6 748 850 forintos felső határaszeptember 16-i kilépése miatt 106 x 18 490 = 1 959...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
1
2
3