Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Fenti előírás alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy erre általában csak akkor kerül sor, ha a nyugdíjbiztosítási ellenőrzés megállapításai alapján a foglalkoztató záros határidőn belül nem folytatja le az önellenőrzést.)A NAV a nyugdíjbiztosítás jelzése alapján nem adóellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható teljes munkaidőben egy nappali tagozatos egyetemi hallgató? Vonatkozik-e rá valamilyen speciális járulékfizetési szabály?
Részlet a válaszából: […] ...tanulók, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti a diák státusz: az általános szabályok vonatkoznak rájuk mind a foglalkoztatói, mind pedig a munkavállalói terhek vonatkozásában.Egyetlen kivétel, ha a munkavégzésre diákszövetkezeten keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az érintett munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérszintjét kell elérni, illetve ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Kétszemélyes kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes, papír-írószer üzletet működtető kft., amelynek tagjai heti kétórás részmunkaidős munkaviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységüket, és emellett mindketten személyesen is közreműködnek megbízási jogviszonyban, nulla forint megbízási díjért? Ebben az esetben csak a munkaviszony alapján merül fel a járulék- és adófizetési kötelezettség, vagy kell fizetni a megbízási jogviszony alapján is? Szerződéskötéskor a foglalkoztatói oldalon minden esetben a taggyűlés, azaz a két tag együttesen ír alá.
Részlet a válaszából: […]  A felvázolt konstrukciónak csak egyetlen szépséghibájalehet. A tagok részéről a papír-írószer bolt működtetésében történő személyesközreműködésnek tartalmilag meg kell felelnie a megbízási szerződés tartalmiismertetőjegyeinek. Ellenkező esetben színlelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...stb. – határozza meg.Biztosítási kötelezettség esetén a járulékfizetési kötelezettségre az általánosszabályok érvényesek, a foglalkoztatót a minimálbér kétszeresének megfelelőjárulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy tevékenységét szabadfoglalkozásúkéntaz önálló jogviszony keretében vagy munkavállalóként munkaviszony, illetve – haa foglalkoztató a Kjt. hatálya alá tartozik -, közalkalmazottkéntközalkalmazotti jogviszony keretében akarja-e végezni.2. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság szervezeti hierarchiájába betagozódva tudja ellátni a feladatát, a kötetlen munkaidő pedig a munkaviszony keretében foglalkoztatottaknál, különösen a vezetőknél alkalmazott módszer. Rámutatott, hogy a felperes a főkönyvelő tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.