Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható. A kanadai cég a kérdésben szereplő adatok alapján magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak tekinthető, s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. A juttatásról – a szak­képző iskola és a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Anyasági támogatásban részesülő kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni az után az anyasági ellátásban részesülő kft.-tag után, aki a cégnél 4 órában dolgozik, és az ügyvezetői teendőket is ellátja?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni a társadalombiztosítási és egyénijárulékokat. Tételes egészségügyi hozzájárulás viszont egyik esetben semterheli a foglalkoztatót a GYES (vagy GYET) folyósításának tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...közé, mert az idetartozó jogviszonyok keretébenmunkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeketössze kell számítani [Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából tagi jövedelemnek minősül.Atársadalombiztosítási jogszabályok ennél megengedőbbek. A Tbj-tv. 21. §a) pontja alapján a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönösegészségbiztosítási pénztárba fizetett tagdíj-hozzájárulás havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Segítő családtag ellátásai

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...havonta el kell érnie a minimális bér harminc százalékát, amely jelenleg 15 000 forint. Ezen összegű havi jövedelem után az édesapa foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...alapján személyesen munkát végző személynek az Szj-tv. védelme alá tartozó mű szerzője és az előadások előadója (előadóművésze), foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. Társadalombiztosítási szempontból ahhoz, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt választ adnánk a kérdésre, röviden összefoglaljuk a gyermeknevelési támogatás lényegesebb ismérveit, az igényjogosultság főbb szabályait. Bevezetésére az 1993-as Szoc-tv.-ben jövedelemhatártól függő szociális juttatásként került sor, ahonnan a Cst. 1999. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
2