13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Duális képzésben részesülő munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Két különböző naplószámú orvosi igazolást kell leadnia a munkáltató felé annak a munkavállalónak, akit a munkáltató duális képzés keretében oktat 2023 májusától? A korábban egy jogviszonyként kezelt munkaviszony a törvényi változások következtében 2024. január 1-jétől egy heti 40 órás munkaviszonnyá és egy heti 16 órás szakképzési jogviszonnyá módosult, amelyet a cég a 'T1041-es nyomtatványon be is jelentett. Külön-külön kell elbírálni az ellátási igényeket a két jogviszonyban?
2. cikk / 13 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 13 Szakképzési munkaszerződéses tanuló táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani annak a 16 éves szakképzési munkaszerződéses tanulónak a táppénzjogosultságát, az ellátás mértékét, illetve összegét, aki 2021. szeptember 21-től áll biztosítási jogviszonyban egy duális képzőhelyen, ahol október hónapban 1-jén és 10-től 15-ig volt munkavégzési kötelezettsége, 4-től 8-ig, valamint 18-tól 22-ig iskolai napok voltak, 25-től 31-ig őszi szünet, a szombati és a vasárnapi napokon pedig pihenőnapja van, és október 5-től október 27-ig keresőképtelen volt? A tanuló havi bruttó munkabére 100 440 forint, az időarányosan járó betegszabadságát egy előző keresőképtelensége során már kimerítette. A keresőképtelenség teljes tartamára, vagy csak a beosztott munka-napokra jár táppénz ebben az esetben?
4. cikk / 13 Eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó munkavállalója
Kérdés: Meg kell fizetni a szakképzési hozzájárulást egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó által részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha hosszabb ideje táppénzben részesül? Igénybe vehető valamilyen kedvezmény a dolgozó heti 20 órás részmunkaidejére tekintettel a teljes munkaidős dolgozók utáni kötelezettséghez képest?
5. cikk / 13 Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai
Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
6. cikk / 13 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
7. cikk / 13 Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
8. cikk / 13 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
9. cikk / 13 Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága
Kérdés: A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére kötelezően kiadandó évi 10 napot csak a gyakorlati foglalkozás napjaira, vagy az iskolában töltött napokra is kell számfejteni? A tanulói jogviszony megszűnésekor ki kell-e állítani a tb-igazolványt és a jövedelemigazolást? Abban az esetben, ha a volt tanuló 30 napon belül elhelyezkedik, a táppénzének az alapja a tanulói juttatás lesz?
10. cikk / 13 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?