Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...vagy keresőképességéről, és a döntésről a munkáltatót, valamint a munkavállalót írásban értesíti.A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] ...társaság munkáltatónál vagyoni betét változással együtt járó tagváltozás következett be, a munkáltató egy fő munkavállalót foglalkoztatott valószínűsíthetően határozatlan időtartamú munkaviszonyban, a munkavállaló a betéti társaságtól megváló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

GYED után visszatérő dolgozó GYES-e

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaviszony – hatörvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A levélbőlegyértelműen kitűnik, hogy a foglalkoztatott már hosszabb ideje a munkáltatónálvégez keresőtevékenységet. Remélhetőleg munkaszerződés – vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] ...is azt szeretnénk pontosítani, hogy aterhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a jogosultnak a foglalkoztatójánálkell bejelentenie.Az elbírálás és folyósítás érdekében a társadalombiztosításikifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges tájékoztatást nyújthat. Az Art. 16. § (4) bekezdésealapján a biztosításra irányuló jogviszony létrejöttét a foglalkoztató afoglalkoztatás megkezdését megelőzően köteles bejelenteni az illetékes elsőfokúadóhatóság felé. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1997. évi LXXX.törvény (a továbbiakban: Tbj-tv.) 19. §-ának 2009. július 1-jétől hatályosmódosítása szerint "(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozóáltal fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:a) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...tehát – a fenti kivételekkel – minden 18.életévét betöltött állampolgár jogosultságát be kell jelenteni vagy önmagának,vagy foglalkoztatójának.Az állami adóhatóság felé a foglalkoztató kötelesbejelentést tenni:– a munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...vagyis jelenleg a havi 19 650forintot, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,– az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy[a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkezőmunkavállalóval létesített,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a NYENYI kiállításával ésbeküldésével igazolja, valamint ki kell állítania a "Foglalkoztatói igazolás"-tis. Amennyiben a dolgozó a nyugdíjba vonulással egyidejűleg kilép amunkáltatótól, megkapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a terhességi-gyermekágyi segélyt? A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosítottszemélynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kellkérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkülmegszűnt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
1
2