Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Van szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége az alkalmazottja után – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – egy mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó.A mezőgazdasági őstermelő viszont nem kerül megemlítésre a hozzájárulás alanyai között, ezért neki az esetleges foglalkoztatottjai után sem kell a hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házas­társainak?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozójának.Vannak olyan esetek, amikor nem csak az Szja-tv. határozza meg, hogy kinek adható béren kívüli juttatás. A munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulást az Szja-tv. béren kívüli juttatásként nevesíti.A munkáltatói hozzájárulásról az Öpt-tv. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezőmagánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, akifizető a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerint foglalkoztatónak minősül, ésvalamennyi, a Tbj-tv.-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Megkell állapítania egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-a alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve lakásszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.A Tbj-tv. 4. § k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.