9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
2. cikk / 9 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
3. cikk / 9 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
4. cikk / 9 Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei
Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
5. cikk / 9 Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
6. cikk / 9 Kilépő munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
7. cikk / 9 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
8. cikk / 9 Bedolgozói jogviszony
Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
9. cikk / 9 Román állampolgár biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
