3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Rokkantsági nyugdíj megszűnése és újbóli megállapítása
Kérdés: Kinek a kötelessége értesíteni a nyugdíjfolyósító igazgatóságot a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnéséről abban az esetben, ha a nyugdíjas magánszemély állandó munkát vállal? A munkáltató elektronikus bevallása alapján hivatalból megszüntetésre kerül-e a nyugdíj, vagy a dolgozónak, illetve a munkáltatónak be kell jelentenie a jogosultság megszűnését? Amennyiben a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság újból bekövetkezik, és a dolgozó rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását kéri, akkor a nyugdíj összegének megállapításakor milyen szolgálati időt kell figyelembe venni?
2. cikk / 3 "Napszámosok" foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
3. cikk / 3 "Sikerdíj" közterhei
Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
