148 cikk rendezése:
11. cikk / 148 Távmunkavégzés költségtérítése
Kérdés: Mennyiben szolgálhatja a munkáltató és a munkavállaló közös gazdasági érdekeit az otthoni munkavégzés az új jogszabályi környezet figyelembevételével?
12. cikk / 148 Két munkáltató
Kérdés: Valóban be kell küldenie az egyik munkáltatónak a '08-as bevallást mindkét kifizetővel összefüggésben abban az esetben, ha a dolgozója egy másik cégnél is teljes munkaidős munkaviszonyban áll? A munkáltató egy kivás cég, amely természetesen fizeti a dolgozó bérét és a közterheket is.
13. cikk / 148 Díjazás elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
14. cikk / 148 Egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy munkabére
Kérdés: Csökken a kötelezően fizetendő bér abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem nyolc, hanem csak négy vagy hat órában kerül sor a munkavégzésre, vagy ebben az esetben is meg kell adni a 6545 forintot?
15. cikk / 148 Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
16. cikk / 148 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
17. cikk / 148 Munkaidő készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
18. cikk / 148 Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén
Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
19. cikk / 148 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: Figyelembe vehetők a Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál kedvezményezett foglalkoztatottként a 2011. évi CLVI. tv.-ben foglalt adókedvezményre jogosultak, akik után már 2018. december 31-e előtt is érvényesítésre került adókedvezmény? Amennyiben jogosult a munkáltató ezen kisvállalati adókedvezményre, úgy a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén szükséges a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény arányosítása?
20. cikk / 148 Nettó munkabér
Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?