15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók műszakpótléka
Kérdés: Jár-e műszakpótlék az egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóknak abban az esetben, ha egy mindennap 11.00 órától 23.00 óráig nyitva tartó étteremben a munkaidejük 10.00 órától 22.00 óráig, illetve 11.00 órától 23.00 óráig tart? Hány pihenőnapot kell kiadni számunkra egy héten? Nyilvántartható-e a szabadságuk órában is?
2. cikk / 15 Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló
Kérdés: Milyen foglalkoztatási szabályok vonatkoznak a munka díjazására, valamint a munkaidőre egy állattartó telepen az egymást váltó fejőnők esetében, akik állandó időpontban, reggel és délután 4-től 8 óráig végzik tevékenységüket? Megszakítás nélküli munkarendben dolgozónak tekinthetők-e, ha a munka jellegéből adódóan vasárnap is történik munkavégzés? Jár-e nekik vasárnap 50 százalék pótlék? Hogyan alakul a pihenőnapjaik kiadása? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a munkaszüneti napon végzett munkájukért a távolléti díjat, valamint reggel 4-től 6-ig a 15 százalékos pótlékot is kifizeti a részükre?
3. cikk / 15 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
4. cikk / 15 Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
5. cikk / 15 Kölcsönzött munkavállaló munkabére
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
6. cikk / 15 Közalkalmazott felmentési bére
Kérdés: Jár-e felmentési bér abban az esetben, ha a közalkalmazottat foglalkoztató intézmény átszervezés miatt megszűnik, illetve az átalakult gazdasági társaságnál a felajánlott munkát a munkavállaló nem fogadja el?
7. cikk / 15 Szakképzetlen munkavállaló foglalkoztatása szakképzettséget igénylő munkakörben
Kérdés: Helyes jár-e el a munkáltató, ha 377 forintos órabért fizet egy szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalója részére, aki egyébként szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
8. cikk / 15 "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás"
Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?
9. cikk / 15 -Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése
Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
10. cikk / 15 Nemzetközi tehergépjármű-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók ellátmánya
Kérdés: Kiküldetésnek minősül-e egy szállítmányozással foglalkozó cég kamionsofőrjeinek külföldön töltött munkaideje? Kötelező-e részükre napidíjat és devizaellátmányt fizetni?
