19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
2. cikk / 19 Többes jogviszonyú kft.-tag
Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
3. cikk / 19 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
4. cikk / 19 Egyéni vállalkozás működtetése szülési szabadság ideje alatt
Kérdés: Főfoglalkozásúként meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó, vállalkozását heti 40 órás munkaviszonya mellett működtető egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha szülésére tekintettel a munkaviszonyában kiveszi az Mt. szerinti szülési szabadságot, de lemond a CSED-ről, mert a vállalkozása annyira jól megy, hogy jobban megéri neki személyesen abban dolgozni?
5. cikk / 19 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
6. cikk / 19 Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja
Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
7. cikk / 19 Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása
Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
8. cikk / 19 Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka
Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
9. cikk / 19 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
10. cikk / 19 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
