Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági idővel rendelkezik, valamint munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.Az Flt. értelmező rendelkezései szerint álláskereső: az a személy, aki1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a munkaviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, az ösztöndíjas foglalkoztatási jog­vi­szony, a közfoglalkoztatási jogviszony ideje, a prémium­évek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszony, illetőleg a tételesen felsorolt, ún. "kiesőidők" esetén kell elvégezni. Ez pedig azt jelenti, hogy a részmunkaidősfoglalkoztatás nem vonja maga után a felső határ összegének arányosítását,tehát a napi kétórás munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírtkötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozófoglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában a járulékfizetésikötelezettség felső határát meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott személy[a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkezőmunkavállalóval létesített, alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony].Alkalmi munkavállaló:Alkalmi foglalkoztatásnak minősül a munkaviszony, ha amunkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizet meg. Ez a rendelkezés nemalkalmazható abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűlegmunkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőlegközép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytattanulmányokat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,..." – már egyáltalán nem utal a foglalkoztatásra.Ez a szövegváltozás egyértelműen azt jelenti, hogy a GYES, illetve GYET időtartama alatt történő munkavégzés idejére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...állományú tagja, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik. Szintén biztosított a keresetpótló juttatásban, munkanélküli-járadékban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.