10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 10 Tajvanból érkező megbízási díj
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
3. cikk / 10 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
4. cikk / 10 Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt
Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
5. cikk / 10 GYES melletti munkavállalás
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kedvezmény illeti meg azt a céget, amely 2006. november 6-ától napi 8 órában szeretné alkalmazni azt a 2002. október 1-jétől biztosított önkormányzati alkalmazottat, akinek határozott idejű szerződése és ezzel biztosítási jogviszonya 2006. szeptember 30-ával megszűnt, és 2006. június 16-ától GYES-ben részesül? Hogyan kell jelenteni a havi adó- és járulékbevallásban a dolgozót, akinek a GYES-t a MÁK folyósítja? Hogyan kell a NYENYI-lapját kitölteni, és kell-e egyéni járulékokat vonni tőle?
6. cikk / 10 Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
7. cikk / 10 Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények
Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
8. cikk / 10 Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése
Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
9. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 10 Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
