17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Álláskeresési járadékban részesülő személy alkalmi munkavállalása
Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát vállal, tekintettel arra, hogy ez a munkaviszony nem minősül biztosítási jogviszonynak?
2. cikk / 17 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
3. cikk / 17 CSED, GYED alapja
Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
4. cikk / 17 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
5. cikk / 17 Foglalkoztatás munkaszüneti napon
Kérdés: Nyitva tartható-e július 1-jén, az egészségügyi munkaszüneti napon egy gyógyszertár, foglalkoztathatók-e ezen a napon a munkavállalók, illetve ha igen, akkor milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkabér kifizetésére? A munkaszüneti napról kiadott közlemény szerint az egyéni és társas vállalkozókra, valamint a közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre a munkaszüneti nap nem érvényes.
6. cikk / 17 Egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó munkajogi szabályok
Kérdés: Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?
7. cikk / 17 Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel
Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
8. cikk / 17 Vizitdíj
Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a vizitdíjjal kapcsolatban?
9. cikk / 17 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
10. cikk / 17 Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?