CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...információnk, hogy a vállalkozása mellett vagy a vállalkozásának megszűnését követően, és arra sem, hogy a munkaviszonya heti 36 órás foglalkoztatással járna-e. Ez azért lényeges, mert ha a vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egy­idejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés,ha biztosítottat foglalkoztat. Abban az esetben, ha az adószámos magánszemélyfoglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretébenkerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...alapján gazdálkodó szerv, bármelyszemélyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. Abban az esetben, ha azadószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozójogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...oly módon, hogy a rendesés rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nemhaladja meg, tehát a napi 4 órás foglalkoztatási időkorlát hétvégi munkával feloldható.A Cst. 4. § d) pontja értelmében keresőtevékenységnek minősül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkátkeresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásrólszóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...szociális ellátások(gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a 2004. évi CXXII. tv. szerintiprémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretébenjáró juttatás összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításánakidőtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...összege után fizet meg. Ez a rendelkezés nemalkalmazható abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó egyidejűlegmunkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőlegközép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytattanulmányokat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni, valamint alkalmazását be kell jelenteni az EMMA-ba.)A másik említett lehetőség az alkalmi munkavállalói könyvalapján történő foglalkoztatás. Ennek lényege, hogy a foglalkoztató valamennyifoglalkoztatással összefüggő bejelentési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.
1
2