10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
2. cikk / 10 Előzménykérés
Kérdés: Elfogadhatja a kifizetőhely a munkavállaló által az ügyfélkapuról kinyomtatott biztosítási előzményeket abban az esetben, ha a dolgozó elvesztette a tb-kiskönyvét, vagy a dolgozónak igazolást kell kérnie a kormányhivataltól ebben az esetben? Az érintett munkavállaló felesége jelenleg GYES-en van egyéves gyermekükkel, mert nem volt biztosítási jogviszonya, a munkaviszonyban álló munkavállaló azonban most igénybe kívánja venni a GYED-et.
3. cikk / 10 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
4. cikk / 10 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
5. cikk / 10 Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról
Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
6. cikk / 10 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
7. cikk / 10 Kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény
Kérdés: Igénybe vehető a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény az apa, illetve az anya után az alábbi esetben? Társadalombiztosítási kifizetőhely munkavállalója 2009. december 28-án szülte első gyermekét, és ettől a naptól 2010. június 13-ig TGYÁS-ban, 2010. június 14-től 2011. április 20-ig pedig GYED-ben részesült. 2011. április 21-től 2011. december 31-ig napi 6 órában dolgozott, és 2012. február 1-jétől jelenleg is teljes munkaidőben, napi 8 órában dolgozik, ezért 2011. április 21-től június 15-ig a nagymama, június 16-tól december 27-ig pedig az édesapa részesült a GYED-ben. A GYES-t 2011. december 28-tól az édesapa kapja, aki 2012. május 1-jétől napi 6 órában dolgozik.
8. cikk / 10 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
9. cikk / 10 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
10. cikk / 10 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?