Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...állampolgárságát,c) a foglalkoztatott tajszámát, adóazonosító jelét,d) a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő "tól-ig" tartamára vonatkozó adatot,e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...állampolgárságát,c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,d) a járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási (foglalkoztatási) idő "tól-ig" tartamára vonatkozó adatot,e) annak az időszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvény (a továbbiakban: Tbj-tv.) 5. § (1) bek. a) pont, 4. § k) pont, afoglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. éviIV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40., 41. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...a külön bejelentésre, mivel az elektronikusbevalláson a tényleges járulékalap – ez a többes jogviszonyú, egyidejűleg heti36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is álló társas vállalkozóesetében a részére ténylegesen kifizetett (elszámolt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...következtébenvalósulhat meg. A Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése alapján, ha a társas vállalkozóegyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a 27.§ (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.