19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Ellátás gyermek betegsége esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
2. cikk / 19 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
3. cikk / 19 Kormányzati tisztviselő felmentése
Kérdés: Milyen okok miatt kerülhetett sor egy évek óta kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy felmentésére 2018. október 31. nappal, amikor korábban semmilyen panasz nem volt a munkájára? Jogosult ebben az esetben végkielégítésre az érintett munkavállaló?
4. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
5. cikk / 19 Szülés GYED alatt
Kérdés: Mennyi ideig kell dolgoznia a jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak annak érdekében, hogy mindkét gyermeke után jogosult legyen ellátásra, ha jelenleg második gyermekével már várandós, de még vissza tudna menni dolgozni a GYED mellett? A dolgozó 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi foglalkoztatójánál.
6. cikk / 19 Kieső idő
Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
7. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott
Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munkaidős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
8. cikk / 19 Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Egy adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nőnek 2012. szeptember 20-án gyermeke született. 2014. szeptember 18-án kelt levélben kérte a munkáltatói jogkör gyakorlóját arra, hogy gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen számára gyermeke 3. életéve betöltéséig. A közalkalmazott kérelmét 2014. október hónapban személyesen nyújtotta be az intézmény munkaügyi ügyintézőjének. A kérelem csak 2014. december hónap elején került a munkáltatói jogkör gyakorlója elé. Az érintett közalkalmazott eljárása közalkalmazotti kötelezettségszegést valósít-e meg, ha igen, a kötelezettségszegés milyen súlyú munkáltatói intézkedést alapozhat meg? Fel lehet menteni a közalkalmazottat kötelességszegés miatt ebben az esetben?
9. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Lehetővé teszi az új Mt., hogy egy napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, jelenleg gyermeke gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon tartózkodó munkavállaló nő munkaviszonyát átszervezés címén megszüntesse a munkáltató? Az átszervezés érinti az ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott egyéb munkavállalókat is.
10. cikk / 19 Vezető állású munkavállaló további jogviszonya
Kérdés: Létesíthet-e más munkáltatónál további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt egy vezető állású munkavállaló a gyermeke ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt?