8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
2. cikk / 8 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
3. cikk / 8 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
4. cikk / 8 Vállalkozói tevékenység folytatása társadalombiztosítási ellátások alatt
Kérdés: Folytathatja a vállalkozói tevékenységet az alkalmazottja révén egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó táppénz, TGYÁS, illetve GYED ideje alatt? A vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal.
5. cikk / 8 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
6. cikk / 8 GYED alatti munkavégzés
Kérdés: A bt. tevékenyen részt vevő tagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik. 2007. évben szülési szabadságra, majd GYED-re kíván menni. Elveszítheti-e a tag a jogosultságát az ellátásokra, valamint kötelezetté válik-e a minimálbér utáni járulékfizetésre, amennyiben a bt.-ben bevételszerző tevékenység folytatódik, és nincsen más tevékenykedő? Összevonás alá tartozó szja-köteles jövedelmet a tag nem vesz fel, munkaviszonya az ellátások alatt is fennáll.
7. cikk / 8 Beltag személyes közreműködése TGYÁS és GYED ideje alatt
Kérdés: Fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után, aki rendelkezik heti 40 órás főállású munkaviszonnyal, a bt.-ből jövedelmet nem vesz fel, és a 2006. május hónapban történt szülése jogán igénybe veszi a TGYÁS-t, illetve GYED-et, de ez idő alatt személyesen közreműködik (pl.: aláír)?
8. cikk / 8 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
