Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...mondható joggyakorlat és a törvényi szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után nyugdíjjárulékot kellfizetni, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési felső határ,vagy hétköznapi nyelven járulékplafon). A járulékfizetés felső határa naptárinapi összege 2009-ben 20 400 forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó atársadalombiztosítási járulék alapja után köteles megfizetni a nyugdíjjárulékot(legfeljebb a járulékfizetési felső határ összegéig), valamint – hamagánnyugdíjpénztár tagja – a tagdíjat, továbbá az egészségbiztosításijárulékot is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Egészségügyi szolgáltatási járulék többes jogviszony esetén

Kérdés: Van-e választási lehetősége a 3450 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével kapcsolatban annak a 62. életévét betöltött, saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaság kültagjaként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...de a betéti társaságnak ismeg kell fizetnie utána.Az esetleges kivét, illetve tagi jövedelem után fizetendőnyugdíjjárulék alapjának felső határa megállapításánál viszont már mindkétjogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...vonnia a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot és a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot. Ez utóbbit viszont természetesen csak az éves felső határig,azaz akárhány jogviszonyból akármennyi jövedelem is származik, a biztosítottlegfeljebb 365 x 17 330 forint után fizet csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjáruléknak felel meg. Ettől eltér,ha a magánszemély nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot ajárulékfizetés felső határáig megfizette. Magánnyugdíjpénztár-tag magánszemélyesetében az ekho-alap 0,1 százaléka nyugdíjjáruléknak, az ekho-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy megfizesse. Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le a felső határnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...érvényes minimálbér [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése].Ebben az esetben tehát a vele kapcsolatos járulékfizetésnek van alsó határa. Felső határa viszont – kivéve a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amelyet legfeljebb a naptári évre tervezett napi bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésére kötelezett, melynek alapja a tényleges vállalkozói kivét azzal, hogy a nyugdíjjárulék esetében figyelembe kell venni a felső határt.Amennyiben ugyanez az egyéni vállalkozó az eva hatálya alá tartozik, akkor a járulékok alapját érintően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
2