Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jövedelemadót, a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat. [Anyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításánál továbbra is csak egynapot kell figyelembe venni a jogviszony tartamaként a Tbj-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást kell fizetnie.Pénzbeli juttatásnál a munkavállalót terheli 17 vagy 32százalék személyi jövedelemadó, a tb-járulék-alap felső határáig 9,5 százalékegyéni nyugdíjjárulék, 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulék. Nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Cafeteria 2010

Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A korábban adómentesen adható juttatások részbenkedvezményes természetbeni juttatásként adóznak 2010-ben. Más részük azáltalános szabályok szerint minősül adóköteles jövedelemnek. Ezért a cafeteriakialakításakor célszerű adómentes vagy kedvezményes adózású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.A 27. §-ban meghatározott járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

GYED-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 28. §-ában foglalt szabályok szerint a 27. §-banmeghatározott járulékalap alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzalaz időszakkal arányosan (a járulékalap harmincadrészével, illetve ajárulékfizetési felső határ napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalékra nőtt.AdójóváírásAz adójóváírás összege nem változott, továbbra is havi 9000forint, és a teljes összegre jogosultság felső határa évi 1 350 000 forint és 1950 000 forintig csökkenő mértékben jár.A kiegészítő adójóváírás havi maximuma azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...– kivéve az Szja-tv. 69. §-ában szereplő természetbeni juttatást – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni, mely jelenleg évi 3 905 500 forint, azaz napi 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...juttatás kivételével – egyben az egyéni járulékoknak is az alapja, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjáruléknak (tagdíjnak) van felső határa. A 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak viszont nincs, tehát feltéve, hogy a munkavállalónk nem nyugdíjas,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.