Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa naptári napiösszege 21 000 forint. Ez azt jelenti, hogy éves szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési felső határ,vagy hétköznapi nyelven járulékplafon). A járulékfizetés felső határa naptárinapi összege 2009-ben 20 400 forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésébefoglalt szabályok is, melyek értelmében a 27. §-ban meghatározott járulékalapalsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan(a járulékalap harmincadrészével, illetve a járulékfizetési felső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptáriév teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt abiztosítási kötelezettség időtartamával arányosan kell meghatározni.A 27. §-ban meghatározott járulékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Járulékelszámolási lap

Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
Részlet a válaszából: […] ...(NYENYI) kellteljesítenie.Másrészt a Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése arról rendelkezik,hogy a foglalkoztatónak a járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől(év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdetenapjától) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

GYED-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 28. §-ában foglalt szabályok szerint a 27. §-banmeghatározott járulékalap alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzalaz időszakkal arányosan (a járulékalap harmincadrészével, illetve ajárulékfizetési felső határ napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési alsó határ kiszámításánálegy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni. Ajárulékfizetési felső határt csökkenteni kell a járulékmentes időtartamoknaptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott dolgozó szülése

Kérdés: A szülés után jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re, vagy igényeljen munkanélküli-segélyt az a dolgozó, aki 2004. október 1-jétől 2005. augusztus 30-áig egy kft.-ben dolgozott napi 6 órában, 2005. szeptember 1-jétől 2005. szeptember 18-áig passzív táppénzben részesült, 2005. szeptember 20., 21., 22., 23., 26., 27., 28., 29., 30. napjain alkalmi munkavállalói könyvvel volt foglalkoztatva (9 nap), 2005. október 3., 4., 5., 6., 7., 12., 14., 17., 19., 20., 24., 26. napján, valamint november 2., 3. és 9. napján szintén alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatva, és 2006-ban fog szülni.
Részlet a válaszából: […] ...a GYEDlegfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet. Ennekmegfelelően a gyermekgondozási díj 2006. évi felső határa havi 87 500 forint. A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjakösszegét minden évben január 15-éig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] ...a GYEDlegfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2006. évi felső határa havi 87 500forint lehet. A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezményekfigyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
2