Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót, ha tényleges jövedelemben részesül. Természetesen az osztalék utáni szja-t és szochót (az adófizetési felső határig) az osztalék után le kell róni.Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésébefoglalt szabályok is, melyek értelmében a 27. §-ban meghatározott járulékalapalsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan(a járulékalap harmincadrészével, illetve a járulékfizetési felső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 1-jei hatállyal az Art.-t módosító 2005. éviLXXXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek fokozottvédelme, a biztosítási elv erősítése és annak érdekében, hogy valamennyibiztosított személy esetében megvalósuljon a járulékfizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...(2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az időtartamokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári napi összegét évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény állapítja meg.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.