Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási járulék összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás tekintetében előírt négyszázötvenezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál – többek között – "a biztosítási jogviszonyban a Tbj-tv. 19. §-ának (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Kettős állampolgár lakásának bérbeadása

Kérdés: Hogyan kell elszámolnia és megfizetnie az adót annak az amerikai-magyar kettős állampolgárságú nyugdíjas személynek, aki az ellátását az Amerikai Egyesült Államokból kapja, Magyarországon él, és ki szeretné adni az itteni lakását?
Részlet a válaszából: […] ...éves összegeaz 1 millió forintot meghaladja, a bevétel egésze után egészségügyihozzájárulást kell fizetni a hozzájárulás-fizetési felső határig. Azegészségügyihozzájárulás-fizetés felső határa 450 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa naptári napiösszege 21 000 forint. Ez azt jelenti, hogy éves szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Cafeteria 2010

Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A korábban adómentesen adható juttatások részbenkedvezményes természetbeni juttatásként adóznak 2010-ben. Más részük azáltalános szabályok szerint minősül adóköteles jövedelemnek. Ezért a cafeteriakialakításakor célszerű adómentes vagy kedvezményes adózású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében 1,5 százalék + 8 százalék tagdíj). A fizetendő nyugdíjjárulékösszegének a meghatározása során figyelemmel kell lenni a felső határra,melynek összege a jogviszony naptári napjainak a száma x 20 400 forint.Ezen túlmenően a jogviszony tartamára le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Járulékelszámolási lap

Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
Részlet a válaszából: […] ...(NYENYI) kellteljesítenie.Másrészt a Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése arról rendelkezik,hogy a foglalkoztatónak a járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől(év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdetenapjától) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése alapján a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettségalá tartozó a) vállalkozásból kivont jövedelem, b) értékpapír-kölcsönzésbőlszármazó jövedelem, c) 25, illetőleg 35 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...bevallásikötelezettség alá, ha együttes összegük nem haladja meg az 50 ezer forintot, ésaz adót a kifizető levonta.A 4 százalékos eho felső határa évi 400 ezer forint, azaz amagánszemélynek csak addig kell adóéven belül a 4 százalékos eho-t megfizetni,amíg– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.
1
2