Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése pedigúgy rendelkezik, hogy az elmaradt, esedékességet követően kifizetettjárulékalapot képező jövedelmeket a járulékfizetési felső határmegállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amelyidőszakra azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), ám ez esetben tekintetbe kell venni a felső határt. Például a GYES letelte után közvetlenül történt felmondás esetében nem kizárt, hogy csak néhány egészen rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...amíg az érintett nem nyilatkozik arról, hogy valamennyi jogviszonyából származó összjövedelme már elérte a nyugdíjjárulék-alap éves felső határát. (Tbj-tv. 20. §, 24. § és 25. §.)Ezen túlmenően valamennyi biztosított után meg kell fizetni az Eho-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...csak addig kell levonni, amíg a munkavállaló nem nyilatkozik úgy, hogy összjövedelme már elérte a nyugdíjjárulék-alap várható éves felső határát, azaz a 366 x 14 500 forintot [Tbj-tv. 31. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően kell megállapítani a járulék mértékét, illetve alapjának a felső határát.A konkrét példában szereplő túlórapótlék 1999-ben illette volna meg a dolgozót, tehát az ez alapján fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.