1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...felsőhatárig kell megfizetni. Ha a vállalkozó év közben válik kiegészítőtevékenységet folytatóvá, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a kezdő nappalkell megállapítani. A felső határ összege 2009-ben napi 20 400, évi 7 446 000forint. (A felső határt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún. átlagszámítási időszak minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot a megbízási díjból és a tiszteletdíjból egyaránt le kell vonni – figyelemmel a nyugdíjjárulékra előírt járulékfizetési felső határra -, tehát ha azt eddig valamelyik jövedelemfajta esetében nem tették meg, a helyesbítést javasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően kell megállapítani a járulék mértékét, illetve alapjának a felső határát.A konkrét példában szereplő túlórapótlék 1999-ben illette volna meg a dolgozót, tehát az ez alapján fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.