Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet terhelő egészségügyihozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot(hozzájárulás-fizetési felső határ).Az eho fizetését meg lehet úszni, mégpedig oly módon, hogy abérbeadó állandó lakhelyéül a bérbeadás tárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A biztosított pedig a járulékfizetési felső határ összegéig 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), ám ez esetben tekintetbe kell venni a felső határt. Például a GYES letelte után közvetlenül történt felmondás esetében nem kizárt, hogy csak néhány egészen rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...amíg az érintett nem nyilatkozik arról, hogy valamennyi jogviszonyából származó összjövedelme már elérte a nyugdíjjárulék-alap éves felső határát. (Tbj-tv. 20. §, 24. § és 25. §.)Ezen túlmenően valamennyi biztosított után meg kell fizetni az Eho-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...csak addig kell levonni, amíg a munkavállaló nem nyilatkozik úgy, hogy összjövedelme már elérte a nyugdíjjárulék-alap várható éves felső határát, azaz a 366 x 14 500 forintot [Tbj-tv. 31. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy megfizesse. Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le a felső határnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot is.A nyugdíjjárulék levonásakor figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határra vonatkozó szabályokat is. A 3 százalék megfizetése alól az egyetemista azért nem mentesül, mert a hallgatói jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyancsak a biztosítási kötelezettség megállapítása esetén kell a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ figyelembevételével megállapítani. Ez az összeg fog a majdani nyugdíj alapjába beszámítani. A díjazás után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg tagdíjat – az összevonásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, az éves felső határ alapján – kell levonni. Egészségbiztosítási járulékot ebben az esetben nem kell vonni.A munkaviszonnyal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...mintha eredeti esedékességekor fizették volna meg, és ennek megfelelően kell megállapítani a járulék mértékét, illetve alapjának a felső határát.A konkrét példában szereplő túlórapótlék 1999-ben illette volna meg a dolgozót, tehát az ez alapján fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.