Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése

Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodást kötő személy általmegjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényesjárulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptárihónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Szabadságmegváltás egyéni járuléka

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot fizetni a GYES után ismét munkába álló dolgozó szabadságmegváltása után? Az eddigi gyakorlat szerint nem vontunk belőle sem nyugdíj-, sem pedig egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló egyben meg is szüntette jogviszonyát.(Ebben az esetben a kifizetést azért nem terhelte nyugdíjjárulék, mivel azérintett felső határa – munkában töltött napok híján – 0 x 21 000 forint,tehát 0 forint volt.)2011. augusztus 1-jétől viszont változott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodást kötő személy általmegjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényesjárulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptárihónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...évi 5 307 000 forint, napi 14 500 forint után kell, hogy megfizesse. Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le a felső határnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megállapodás társadalombiztosítási ellátásokra

Kérdés: Fizethet-e saját maga után valamilyen járulékot az a 45 éves magyar állampolgárságú személy, aki néhány évet munkaviszonyban dolgozott külföldön, jelenleg Magyarországon él, filmet rendez, és munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] ...keresi meg, és ott megállapodást köt. Ennek minimális havi költsége a minimálbérnek (maximuma pedig a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ havi összegének) a 14 százaléka. Cserébe viszont a járulékfizető az egészségbiztosítás valamennyi ellátására – így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik.A járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató kötelezettsége. A biztosított az Art. 19/A. § (4) bekezdése alapján csak akkor igényelheti vissza a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont egyéni járulékot (és csak ezt a járulékot!), ha azt a foglalkoztatójával nem számolta el év közben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.