Nyugdíjjárulék alóli mentesség

Kérdés: Valóban nem számít kiesett időnek a nyugdíjazás során az az időszak, amikor azért nem dolgozott valaki, mert a COVID-19-járvány miatt vesztette el az állását?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, azaz havi 7710 forintos összegig a taxis személyszállítói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, havi 7710 forintos összegig a taxis személyszállítói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátói tevékenységet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan lehetőséget, amely a magánszemélyt terhelő 14 százalékos eho éves felső határig történő megfizetése esetén mentesítene a járulék alól. A beszámításra csak járulékfizetés esetén van lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Megállapodás alapján fennálló fizetési kötelezettség szünetelése

Kérdés: Kell-e fizetnie a megállapodást kötött személynek az előírt járulékokat arra az időszakra, amely alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt, abban az esetben, ha közben a megállapodás is érvényben van?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodást kötő személy általmegjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényesjárulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptárihónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa naptári napiösszege 21 000 forint. Ez azt jelenti, hogy éves szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...(Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső határ összegének -450 000 forint – eléréséig. Tudni kell, hogy a 450 ezer forintosehofizetési felső határba beleszámít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bérbeadás adóalapjának meghatározása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásegyüttes összege az adóévben el nem éri a 450 ezer forintot, azaz ahozzájárulás-fizetési felső határt.A bérbeadás jövedelme után megállapított egészségügyihozzájárulás tételes költségelszámolás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet terhelő egészségügyihozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot(hozzájárulás-fizetési felső határ).Az eho fizetését meg lehet úszni, mégpedig oly módon, hogy abérbeadó állandó lakhelyéül a bérbeadás tárgyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.
1
2
3