Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya

Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga – a megyei közgyűlés elnökének választása kivételével – magában foglalja a felmentés és a megbízás visszavonásának jogát;b) egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszából: […] ...tizenöt év után harminc nappal, tizennyolc év után negyvennappal, húsz év után hatvan nappal). A munkavállaló rendes felmondása esetén a"felmentési időről nem mondhat le". A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással csak különösen indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Keresőképtelenség igazolásának megtagadása

Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
Részlet a válaszából: […] ...7. sz. melléklet szerinti nyomtatványonkell igazolni.Az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkáltatónem szüntetheti meg felmentéssel a munkaviszonyt, ha betegség miattikeresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő év,továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Nyugdíjazás prémiumévek igénybevételével

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba a prémiumévek igénybevételével egy 1954 februárjában született nő, aki 1972 óta közalkalmazottként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a munkáltatóa felajánlási kötelezettségét elmulasztja, a közalkalmazott felmentésejogellenes. A felajánlási és tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót ahatározatlan és a határozott idejű, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.