GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,h) Gyvt. szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,i) a Köznev-tv.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozóként miért nem minősül főállásúnak.A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében főállású kisadózó a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő kisadózóra előírt havi 25 000 forint tételes adót köteles fizetni [Kata-tv. 8. § (2) bekezdése]. A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, és társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje

Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben viszont, ha az említett vállalkozó a kisadózást választja, a Kata-tv. 2. paragrafusának 8. alpontja alapján nem minősül főállású kisadózónak. Az említett jogszabályi hely f) pontja alapján ugyanis nem főállású kisadózó, aki rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.