Nem főállású kisadózó keresőképtelensége

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a tételes adót egy saját jogú nyugdíjas kisadózónak abban az esetben is, ha már 3 hónapja keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdésében megfogalmazott fizetési mentességi okok ugyanis egyformán vonatkoznak a főállású, illetve a nem főállású kisadózókra is. Az említett jogszabályi hely szerint nem kell megfizetni a 25, 50 vagy 75 ezer forintos tételes adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő kisadózóra előírt havi 25 000 forint tételes adót köteles fizetni [Kata-tv. 8. § (2) bekezdése]. A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, és társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kisadózó vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Megkaphatja visszamenőlegesen a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást az a főállású kisadózó, aki most várja a nyugdíj-megállapító határozatot, de a nyugdíjbiztosítási igazgatósággal folytatott egyeztetés során kiderült, hogy már tavaly jogosulttá vált az ellátásra? Az igénylésre azért nem került sor korábban, mert több helyről is azt az információt kapta, hogy a kisadózó vállalkozó egy év alatt csak háromnegyed év szolgálati időt szerez.
A nyugdíjigénylés napjával automatikusan átminősül kiegészítő tevékenységű vállalkozóvá, vagy a NAV-nak be kell jelentenie valamilyen nyomtatványon a változást? Milyen módon kell bejelenteni a nyugdíjfolyósító felé a kereseti korlát elérését? Az általános szabályok szerint milyen közterheket kellene megfizetnie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak ahhoz, hogy jogosulttá váljon az évi 0,5 százalékos emelésre, tekintettel arra, hogy kisadózóként nem kaphatja meg? Minden évben meg kell igényelni az emelést, vagy elég egyszer, és utána automatikusan megkapja?
Részlet a válaszából: […] ...a 40 év jogosultsági idő megszerzésének napjától (de maximum 6 hónapra) igényelje a nyugellátást. Ennek azért sincs akadálya, mert főállású kisadózói jogviszonya "automatikusan" nem főállásúvá alakul a nyugellátás folyósításának a kezdőnapjától, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Vállalkozását szüneteltető kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2015. június 20-tól 2015. július 7-ig keresőképtelen állományban volt, és a vállalkozását 2015. június 24-től szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályokról, valamint az ellátásokra való jogosultságról is.A törvény értelmében a főállású kisadózó egyéni vállalkozó után havi 50 ezer forint, míg a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.