Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló Magyarországon marad biztosított, feltéve hogy a kiküldetés tartama a 24 hónapot nem haladja meg, és arra nem másik személy leváltása miatt kerül sor. A magyarországi biztosítási jogviszony fennállása a fogadó állam hatóságai előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
Részlet a válaszából: […] ...lehet megállapítani. Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy ha a jogosultnak az irányadó időszakban nincs 30 nap tényleges bevallott jövedelme, az ellátás naptári napi alapját a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban sem 180, sem 120 naptári napi bevallott jövedelemmel, ezért a CSED alapját a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

CSED alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 vagy 120 naptári napra bevallott jövedelem alapján kell megállapítani. Jelen esetben a kismama akkor is csak 120 napi bevallott jövedelemmel fog rendelkezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...kéri, a másik szülő pedig a fennmaradó összeg figyelembevételét kéri az adóelőleg megállapításánál.Év végén, az adóbevallásukban az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatuktól a magánszemélyek eltérhetnek a családi kedvezmény lehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárnak, illetve a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismertnek és a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldinek.A családtámogatási ellátások a következők: családi pótlék, gyermekgondozási segély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell. Tekintettel arra, hogy erre az időszakra a foglalkoztatónak semmilyen járulékfizetési kötelezettsége nincs, ez értelemszerűen a bevallásokban sem szerepel. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak a NYENYI-n a munkabérrel ellátatlanság időtartamát kell jelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.