Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyiszolgáltatási járulékot is fizetni, amelynek havi összege 4500 forint.) Az evaszabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az Eva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] ...mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kiegészítő tevékenységű evás egyénivállalkozó nettó jövedelme nem más, mint a Tbj-tv. 37. § (2) bekezdésébenmeghatározott nyugdíjjárulék-alap, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból vizsgálja a keresethatár átlépését.A konkrét kérdésre válaszolva, véleményünk szerint, akiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelme nem más, mint aTbj-tv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap, azaz azEva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Ekho-t választó magánszemély járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az ekho-s dolgozók esetében a 0608-as bevallás kitöltési útmutatójának 328. sorában szereplő alábbi mondatot: "a járulékfizetési felső határ elérésének számításához az ekho-alapot képező bevétel (bevételek) 50 százalékát kell járulékalapnak tekinteni"? Egy 2006. június 20-án belépett dolgozó úgy nyilatkozott, hogy a teljes bruttó bérére az ekho-s adózást választja. A bruttó bére 840 000 forint/hó. 2007-től havonta, nyilatkozata alapján a minimálbérnek megfelelő bérrészét az általános szabályok szerint adóztatják, a fennmaradót pedig az ekho szabályai alapján. 2007. évben mikor éri el a járulékfizetés felső határát az ekho-s munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében 11 százalék ekhoterheli a magánszemélyt, ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogynyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét,valamint minden ekho-alapot képező bevételének 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.