Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek alól:a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;c) a személyi jövedelemadó, a járulékok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...meg, vagy a fizetendő egészségügyihozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély azadóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendőegészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózómagánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,feltéve hogy a különbözetet év közben a munkáltatóval (kifizetővel) nemszámolta el.A fenti 1. pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Nyugdíjba vonuló egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés értelmében a minimumjárulékfizetése alól akkor mentesül a társas vállalkozás, ha a társas vállalkozó– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Járulékelszámolási lap

Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
Részlet a válaszából: […] ...havonta le kell zárnia, archiválnia, és arról az Art. 31.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághozbevallást, a Tny-tv. 97. §-a (2) bekezdésében előírtak esetén anyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát, az adó mértéke 25 százalék, avállalkozói osztalékalap fennmaradó része után pedig 35 százalék. Az adót amagánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallásbenyújtására előírt határidőig megfizeti.A továbbiakban ismerjük meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó akkor is köteles azArt. szerinti adókötelezettségek, a Tbj-tv., a Tny-tv., az Eb-tv. szerintikötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha avállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott vagy – mint esetünkben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárnak, illetve a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismertnek és a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldinek.A családtámogatási ellátások a következők: családi pótlék, gyermekgondozási segély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2