Kötelezés visszamenőleges bejelentésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a munkáltatónak, aki alkalmi munkavállalókat foglalkoztat, és egy foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során 30 napra visszamenőleges bejelentésre kötelezték egy munkavállalóval kapcsolatban, aki az érintett hónapban már 10 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként, és be volt jelentve a 'T1042-es nyomtatványon, valamint a napi 2000 forintos közterhet is megfizették utána? Mi lesz a munkavállaló munkabére, és milyen közterhek terhelik a munkavállalót, illetve a munkáltatót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített foglalkoztatására tekintettel befizetett közteher a foglalkoztató részére visszajár. Ez az adott hónapra vonatkozó '08-as bevallásban önellenőrzéssel rendezhető, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatottak után járó közteher bevallása is ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] ...származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére (garantált bérminimuma) megegyezik az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása – a munkaköre készenléti jellegére tekintettel – napi 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...(munkaviszony + társas vállalkozói) jog-viszonya van a társaságnál, így ezt mind a biztosítotti bejelentés (18T1041), mind pedig a havi bevallás benyújtása során figyelembe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Beltag munkavégzése ápolási díj mellett

Kérdés: Milyen kódon kell bejelenteni egy betéti társaság beltagját abban az esetben, ha ápolási díj igénybevétele mellett 4 órában munkát végez? Milyen minimumösszeg után kell megfizetni a közterheket ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...beltag ápolási díjra jogosultsága fennáll a bt.-ben folytatott 4 órás munkavégzése mellett. A bejelentését és az adók és járulékok bevallását tehát munkaviszonyban álló személyként (alkalmazás minősége: 20 kód) kell utána teljesíteni. Az adók és járulékok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.