Kft. nyugdíjas és egyetemista ügyvezetői

Kérdés:

Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kétszemélyes kft. tagjait abban az esetben, ha személyesen egyikük sem működik közre a társaság tevékenységében, de mindketten ügyvezetők, amelyért díjazásban nem részesülnek? A kft. egy családi vállalkozás, amelynek tagjai a nyugdíjas édesapa és az egyetemista fia.

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség alól, tehát díjazás hiányában vele kapcsolatban sem merül fel járulékfizetési kötelezettség, viszont a '08-as bevallásban szerepeltetni kell.(Kéziratzárás: 2023. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Egyszemélyes kft. tagjának és ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Keletkezik-e a T1041 számú nyomtatványon bejelentendő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, illetve az ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, ha mindketten rendelkeznek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér után? Kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után, ha időközben nyugdíjba vonul?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell megfizetni, az egyéni járulékokat tőle levonni nem kell. A 1208 bevalláson az ügyvezető megbízási díja utáni az szja, a szociális hozzájárulási adó és az egyéni járulékok összegét kell közölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...hiányzik a társaság tagiösszetételére, tulajdoni viszonyaira történő utalás, amit lehet, hogy aLegfelsőbb Bíróság nem tartott relevánsnak, de az is lehet, hogy az érintetttársaság esetében e viszonyok éppen az APEH állásfoglalásában, a munkaviszonyés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.