Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...hanem jogkövetési eljárást kezdeményezett.Az Air. 91. §-a értelmében az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében (a bevallási időszak lezárását megelőzően is)– ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Aktív korúak ellátásában részesülő családtag foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztathatja ideiglenesen segítő családtagként a jelenleg aktív korúak jövedelempótló támogatásában részesülő lányát egy egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy jövedelmet semmilyen formában nem fizet a számára?
Amennyiben igen, akkor milyen igazolás, illetve bejelentés szükséges a foglalkoztatáshoz, hogy egy esetleges ellenőrzés során ne legyen probléma?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben kell rögzíteni, akkor további teendő nincs, a szerződés bemutatása révén mentesülnek mindenféle bejelentési, bevallási kötelezettség alól. Amennyiben a végzett tevékenység tartalmában a munkaviszony ismérveinek feleltethető meg, arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] ...melynek következtében a munkavállalóknak sajátmaguk után kell valamennyi (foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő)járulékot bevallani és megfizetni. A 2006-os adóévben hatályos szabályokértelmében tehát az olyan kirendelt munkavállaló után, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Egyéni járulék visszafizetése

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha csak 2006 novemberében szerzett tudomást arról, hogy egyik dolgozója 2005. december 18-ától nyugdíjas lett, ezért addig teljes munkaidős dolgozóként számfejtette a munkabérét? Milyen közterheket kell visszafizetni, mikor és meddig?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett 6 százalékos egészségbiztosítási járulék 2 százalékos pénzbeliegészségbiztosítási részét.Az adó- és járulékbevallás (0608M, 06081M, 06082M, 06083M,06084M) saját önellenőrzési lapján önellenőrizhető (és pótolható), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.