Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmet vallottak be, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került.Az "A" cégben a biztosítási kötelezettség elbírálása egyértelmű. A 2022. február 9-én született...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...való megfelelés érdekében a cégnek be kell jelentenie a biztosítási jogviszonyt a 'T1041 nyomtatványon, illetve be kell küldenie a '08-as bevallásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kkt. vezető tisztségviselőjének jogviszonya

Kérdés: Végezheti 4 órás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet egy közkereseti társaság vezető tisztségviselője abban az esetben, ha egy másik cégnél fennálló főállású munkaviszonya megszűnik, vagy kötelező bejelenteni társas vállalkozói jogviszonyba, és legalább a minimálbér után megfizetni utána a járulékokat? Hogyan kell bejelenteni az ügyvezetőt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(munkaviszony) kell bejelenteni, a heti munkaórák száma rovatban pedig a 20 órás munkaidőt kell feltüntetni. A havi adó- és járulékbevallásban az alkalmazás minősége kódot is ezzel egyezően, a Tbj-tv. szerinti jogviszony kódját kell a foglalkoztatónak szerepeltetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...kereset után kell megfizetnie. Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, atársaság a járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta

Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...részesültáppénzben, minimumjárulék-fizetésre lesz kötelezett. Ez azt jelenti, hogylegalább a minimálbér után havonta köteles járulékbevallást teljesíteni atársaság a tag után, akkor is, ha a jövedelme 0 forint, feltéve hogy aszemélyes közreműködési kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...első napjától kiterjed [Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés a) pontja]. Utána a társaságnak az általános szabályok szerintbejelentési, bevallási, foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási és a munkavállalót terhelő 6 százalékosegészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...napi 4órát meghaladja. Ugyanezen törvény 4. § (1) bekezdésének j) pontja értelmébenkeresőtevékenységnek minősül – néhány nem idevágó kivétellel – minden olyanmunkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár. Tekintve, hogy azügyvezetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.
1
2