Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...meg, vagy a fizetendő egészségügyihozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély azadóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendőegészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlat és a törvényi szöveg. Általánosnak mondhatóugyanis az a gyakorlat, hogy az adott évi járulékfizetési felső határ összegébevalamennyi olyan kereset, jövedelem beszámít, amely után nyugdíjjárulékot kellfizetni, azaz a járulékfizetési felső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Más cégnél biztosított magánszemélyek juttatásainak közterhei

Kérdés: Egy nagyvállalat a termékeit értékesítő üzletlánc munkatársai között értékesítést ösztönző felhívást tesz közzé. A felhívás szerint az üzletlánc azon munkatársa, aki meghatározott számítási rendszer szerint a legtöbb, a társaság által előállított tartós fogyasztási eszközt értékesíti, meghatározott tárgyjutalomban részesül 2010-ben. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalatot, amely tulajdonképpen nem a saját, hanem az üzletláncát üzemeltető cégek alkalmazottait honorálja ilyen módon? Továbbra is alkalmazható-e erre az esetre a PM 1387/3/2008.; APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559726074/2007. számú tájékoztatója?
Részlet a válaszából: […] ...alapján.]A Tbj-tv. 50. § (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató abiztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani ésbefizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nemlehetséges. Ha a járulékkötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózómagánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza,feltéve hogy a különbözetet év közben a munkáltatóval (kifizetővel) nemszámolta el.A fenti 1. pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képező jövedelem nem éri el aminimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem,átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képezőjövedelem, egyszerűsített vállalkozói adózás (eva) esetén pedig az evaalap 10százaléka. A nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék akkor is, ha a kiegészítőtevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 50. §-a értelmében a járulékokat akifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani, illetve megfizetni. Errejelen esetben másként nem is lenne mód, hiszen – lévén szó megbízásról – abiztosítási kötelezettség elbírálása is csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...már 138 000 forint). Ha avállalkozói kivét nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó a0858-as típusú járulékbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Munkaviszonyra tekintettel, nem a munkáltatótól kapott tárgyjutalom adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a nem munkáltató által, de a munkaviszonyra tekintettel adott tárgyjutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...a le nem vont adóelőleg összegét – mint megállapítottadóelőleget –, illetve a levonás elmaradásának okát a havi járulék- ésadóbevallásban külön is szerepeltetni kell. A tárgyi juttatás a Tbj-tv. 4.§-ának k) pontjában foglaltakra figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.
1
2